faincsavo

-SZIVDOBBANÁS-

Egyszer egy napon unalmas percekben,bolyongtam a neten remélve,hogy lesz még sikerem,
és nicsak mit látok mi ez a szivdobbanás?
valami azt sugja nem kell most nekem más.
Össze szedtem minden bátorságom beléptem a szobába hátha itt találom a boldogságom?,
és minő meglepetés mily kedvesen fogadnak? nemgyőzők köszönni pedig nekem újak.

Elsőként nyuszóka ejj a kis drága) utána zsebike rá nemsokára,
Böbe is volt, nem is egy, hanem egyből kettő,vadászné is lekiabált a vadászlesből.
Aztán sorban megismertük egymást Ivike-ditke-ugrika-macilaci és szivdobbanás,
Szivemből örültem,hogy hozzátok betértem, mert többet kaptam, mint reméltem.

Na Te öregcsóka Te vénmadár! nem mondom a beszólásod az elején még fájt,
de rájöttem ilyen vagy ez a Te stilusod itt volt frozi és felvilágositott.
Köszönöm nektek,hogy elfogadtatok, magányos szivemnek reményt adtatok,
Mostmár tudom mi a szivdobbanás mert mióta vagytok jobb a vérnyomás.

Aki kimaradt e versből az neharagudjon,ha panaszt fog tenni szivesen hallgatom,
Így történt,hogy egy szép napon nem is reméltem de lett egy új családom! 

Nincs hozzászólás.